teo vagyok. lány. 24éves. egyedülálló. alien (Tokio Hotel rajongó). édességfüggő. állatmániás. barna haj. zöldesbarna szem. 177 cm. hát gondolkodom még milyen szavakban lehetne összefoglalni a személyiségemet, de ebben sosem voltam jó. így ennyi bőven elég lesz ;D
~ Nem attól vagy igazi nő, hogy szép az arcod, hogy jó az alakod, hogy hosszú hajad van, hanem attól, ahogy viselkedsz, hogy van benned érzelem, hogy sugárzol és magabiztos vagy. A szépség nem más, mint a kisugárzás, amikor nincs benned zűrzavar, amikor a lelked rendben van, amikor árad belőled a szeretet. És ezt csak úgy tudod elérni és megtartani, ha elfogadod magad úgy, ahogy vagy, nem akarsz megfelelni másoknak, nem érdekel más véleménye, mert tudod, hogy vannak dolgok, amiben TE sokkal jobb és különlegesebb vagy, mint más!
A szépség nem hosszú haj, vékony lábak, barna bőr vagy hibátlan fogsor. A szépség az, amikor valaki sírt, és most mosolyog. A szépség a seb a térdeden, amit kiskorodban szereztél amikor elbotlottál. Az, amikor a szemed alatt karika van, mert a szerelem nem hagyott aludni. Az az arckifejezésed amit akkor vágsz, amikor reggel megszólal az ébresztő. Az, amikor lefolyik a sminked zuhanyzás közben. Az a nevetés, amikor mondasz egy viccet, de csak te érted. Az, amikor találkozik a tekinteted az Övével. A szépség az idő húzta vonalak összessége. A szépség amit belül érzünk, de kívül is megmutatkozik. A szépség a sebhelyek, amiket az idő hagy rajtunk. Minden fájdalom és szeretet, amit az emlékek belénk véstek. A szépség az, hogy hagyod magad ÉLNI.
☐ csókolózni az esőben
☑ tetováltatni
☐ megnézni a napfelkeltét és a
napnyugtát ugyanazon a napon
☑ munkát szerezni
☐ új barátot szerezni
☐ kapni egy masszázst
☐ hajat festeni
☐ kitakarítani a szekrényemet
☐ muffint sütni
☐ piercinger csináltatni
☐ "igen"-t mondani egy olyan dologra,
amire egyébként nem tennék
☐ leadni 10 kg-ot
☑ befejezni a sulit
Inspiration
"Minden ember különleges. Mindenkiben ott ragyog a fény. Benned is. Ne hagyd, hogy a sötétség kioltsa a fényed. Ne hagyd, hogy elhitessék veled, hogy kevesebb vagy, mint mások. A világot is képes vagy megváltoztatni, ha igazán akarod. Erőd kifogyhatatlan, bátorságod végtelen. De csak addig, amíg el nem kezdesz kételkedni magadban. Nem akkor veszítesz, amikor másodikként lépsz át a célvonalon. Nem akkor van vége, amikor elesel. Emlékezz: Akkor veszítesz, amikor elhiteted magaddal, hogy vesztettél. Ha úgy indulsz neki a küzdelemnek, hogy Te itt biztosan nem nyerhetsz. A gondolatnak varázslatos ereje van. Csak úgy, mint ahogy a hitnek is. Higgy istenben, higgy a sorsban, higgy, amiben akarsz... de a legfontosabb, hogy sose add fel az önmagadba vetett hited. Soha! LEPD MEG A HITETLENEKET, FORGASD FEL A VILÁGOT. Merj különleges lenni! Tégy csodát! Szeress örökké! Élj úgy, hogy semmit se bánj. Nem számít, hogy hányszor esel el. A lényeg, hogy mindig felállj, és küzdj tovább az álmaidért. A lehetetlen csak a fejedben létezik."
LOSE YOU TO LOVE ME - ELVESZTENI TÉGED, HOGY SZERESSEM MAGAM
A világot ígérted nekem, és én bedőltem neki
Az első voltál számomra, és te ezt imádtad
Tűzre lobbantottad az erdőmet
És engedted, hogy elégjen
Hamisan énekeltél a refrénemben
Mert az nem a tiéd volt
Láttam a jeleket, de figyelmen kívül hagytam
A rózsaszín szemüveg torzított
Tűzre lobbantottam a céljaimat
És engedtem, hogy elégjen
Élvezted a bántást
Ha az nem a tiéd volt
Mindig vakon mentünk bele
El kellett veszítselek téged, hogy megtaláljam magam
Ez a tánc, ez lassan meggyilkolt engem
El kellett veszítselek téged, hogy megszeressem magam
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem
El kellett veszítselek téged, hogy megszeressem magam
Mindenemet odaadtam, és ezt mindannyian tudják
Aztán letörtél, most ez meg is látszik
2 hónap alatt helyettesítettél minket
Mintha könnyű lenne
Arra késztettél, hogy azt gondoljam, én ezt érdemeltem
A gyógyulás nehézségeiben
Mindig vakon mentünk bele
El kellett veszítselek téged, hogy megtaláljam magam
Ez a tánc, ez lassan meggyilkolt engem
Utálnom kellett téged, hogy megszeressem magam
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem
El kellett veszítselek téged, hogy megszeressem magam
A világot ígérted nekem, és én bedőltem neki
Az első voltál számomra, és te ezt imádtad
Tűzre lobbantottad az erdőmet
És engedted, hogy elégjen
Hamisan énekeltél a refrénemben
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem
Utálnom kellett téged, hogy megszeressem magam
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem
El kellett veszítselek téged, hogy megszeressem magam
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem, szeressem
Hogy szeressem
És mostmár bezárult, és véget ért a fejezet
És mostmár itt a búcsú, a búcsú kettőnktől