Az előző bejegyzésben említett bullet-journal miatt úgy érzem az egész életemet jó lenne kicsit rendszerezni :D így valahogy erre is késztetést éreztem. Végigveszem mi is történt az elmúlt évtizedben évről-évre, hány éves voltam akkor, miket tanultam, és mennyi minden változott meg az életemben. Próbálom nem elmesélni az egészet, inkább csak a tényleg fontos dolgokat szeretném kiemelni. Ezt mindenkinek ajánlom egy kis személyiség-terápia szerűségként.

2010.
14 éves lettem ebben az évben. Elballagtam általános suliból, és elkezdődött a gimi. Nekem ez egy nagyon nehéz év volt, nehezen ment a beilleszkedés, sokáig annyira letört voltam amiért nem voltak barátaim az első 1-1,5 hónapban, hogy már magántanuló akartam lenni. De aztán pikk-pakk megváltozott és év végére már semmi gond nem volt, viszont nagy hatással volt a személyiségemre ez a hullámvölgy, kicsit elzárkózodtabb lettem.
    Amik még történtek:
    - első év az első kiskutyámmal
    - a vörös hajamat nagynehezen sikerült barnára "cserélnem"

2011.
15 éves voltam, és még mindig bőven a tini korszakomat éltem. De inkább azt a nagyon korait. Nem akartam tanulni, igazából semmi nem érdekelt. Sem a fiúk, sem az öltözködés, semmi. Csak úgy elvoltam magamban :D Ez az év nem is igazán maradt meg...
    Amik még történtek:
    - először sikerült lóhátra ülnöm
    - elkezdtem életem legelső blogját
    - angolul írtam dalokat

2012.
16 éves lettem, és pont a 16. születésnapon vesztem össze az egyik legjobb barátnőmmel is, aki egyben az unokatesóm és az osztálytársam is volt, így ez elég mélyen érintett. Itt már a másik barátnőmmel elkezdtünk bulikba járni, jobban adni magunkra, bár a fiúk még mindig hidegen hagytak, de már sminkeltem magam, szoliba is elmentem, normálisabb öltözködési stílusom volt. Karácsonykor kibékültünk azzal a barátnőmmel akivel összevesztünk, és nagyobb barátnők lettünk mint valaha, szóval teljes volt a boldogságom.
    Amik még történtek:
    - életemben másodjára voltam koszorúslány
  - csatlakoztam a facebookhoz xD és megkaptam életem első érintőképernyős telefonját (ami még nem volt okostelefon)

2013.
17 éves lettem. És elkezdtem randizgatni :D persze semmi komoly nem lett belőlük. Áprilisban felfedeztem a Tokio Hotelt, akikbe annyira beleszerettem, hogy az egész nyaramat azzal töltöttem hogy bent voltam a szobámban és fanfictionöket olvasgattam róluk. Szeptemberben kezdődött a végzős év, és hát októberben írt rám AZ a bizonyos személy, akivel találkoztam is az év végén, és összejöttünk. Hát igen, az első szerelem felhője...
    Amik még történtek:
    - megkaptam az első okostelefonomat
    - előrehozottan érettségiztem földrajzból
    - életemben először voltam moziban

2014.
Betöltöttem a nagy karikás 18. évemet. Megtörtént a szalagavató, amit imádtam. A barátomba fülig szerelmes voltam, annyira boldog voltam mint még soha. Mivel csak hétvégente tudtunk találkozni ezért nagyon megbecsültem vele minden egyes percet és napot. Gimiből ugye elballagtam,  egész jól sikerült az érettségim. Aztán jött a pályaválasztás. Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmát választottam, amit gyűlöltem, de mindenki bíztatott, hogy ha már elkezdtem fejezzem is be. Felkerültem egy nagyvárosba, belecsöppentem egy kicsit a felnőtt életbe. Csak barátokban szűkölködtem, ami nagyon rossz volt, de megtanultam önállósodni, úgyhogy legalább ebben is volt valami pozitív. Decemberben a barátom megkérte a kezem, én pedig igent mondtam.
    Amik még történtek:
    - elvesztettem a szüzességem xD
   - a barátommal először nyaraltunk a Balatonon, és elmentünk wellneselni egy 4 csillagos szállodába decemberben

2015.
19 éves lettem én :D még mindig utáltam a sulit, nyáron úgy döntöttem hogy iskolát váltok (szakmát nem). Közben egy nagyon csúnya betegséget kaptam el, nem tudom pontosan mi is történt velem, de fél éven át tartott, hogy nem tudtam fájdalom nélkül pisilni. Aminek a vége egy húgyhólyagtükrözés lett a nyár közepén. Borzalmas volt. Körülbelül szeptemberben gyógyultam meg belőle teljesen. Szeptemberben új suliba kerültem, ahol már nem volt bajom a társasággal, mert a legjobb barátnőmmel jártunk egy osztályba. Itt viszont a szociális életem javulásával egyenes arányosan csökkent a tanulmányi eredményem. Nagyon laza iskola volt, nem kértek soha igazolást, így én ezt ki is használtam. A barátom elkezdett egy gyárban dolgozni több műszakban, és mivel így mégnehezebben ment volna a találkozás, ezért én suli helyett legtöbbször inkább nála voltam. Októberben volt egy csúnya szakításunk, életem mélypontját éltem át, ha nem tudtunk volna kibékülni tuti pszichológus kellett volna, hogy talpraálljak. De 2 hónap után megbeszéltük, összejöttünk újra, minden ment a régi megszokás szerint, és egy fokkal érettebb lettem, rájöttem ezzel hogy az élet nem egy rózsaszín felhő.
    Amik még történtek:
    - kékes-feketére festettem a hajam
    - elkezdtem póthajakat hordani, mert a saját hajam kiritkult
    - elkezdtem írni ezt a blogot :D mint teo
    - nyáron Szántódon nyaraltunk a barátommal

2016.
20. évemet töltöttem februárban. Szülinapomra rá 2 nappal a szeretett nagymamám itthagyott minket... Egy hatalmas töréspont volt az nekem. Ráadásul annyira ritkán jártam már be suliba, hogy a tanárok már kérlelve mondták, hogy legalább a vizsgák előtt lássanak párszor. Általános suliban/gimiben mindig szinte legjobb tanuló voltam, itt meg az a tipikus diák voltam akit már alig ismertek az osztálytársai annyira ritkán láttak. Vizsga előtt viszont nagyon összekaptam magam, és egész jól is sikerült. Nyáron a kapcsolatunk a barátommal ismét egy krízis helyzetbe került... Ezúttal én voltam a hunyó, és mind a ketten megszenvedtük ezt az időszakot. Egy nagy hibát követtem el. Nagy nehezen megbocsátott, viszont a sors fintora, hogy ezek után én mégjobban megszerettem őt, ő pedig az elmondása szerint egyre kevesebb érzelmet érzett irántam onnantól kezdve. Augusztustól szeptemberig dolgoztam, nem bírtam sokáig mert borzalmas volt. Utána mivel nem találtam semmilyen melót, decemberben csináltam egy angol középfokú nyelvvizsgát, remélve hogy jobban el tudok helyezkedni.
    Amik még történtek:
    - májusban, pont anyák napján megcsináltattam életem első tetoválását
    - nyáron Balatonlellén nyaraltunk a barátommal

2017.
Hát nem tudtam elhelyezkedni. 21 éves lettem. Egészen júniusig semmilyen munkát nem találtam, és az a munka is, ahova sikerült felvételt szereznem ugyanaz volt mint ahol azt az 1 hónapomat dolgoztam, csak egy sokkal jobb helyen - a barátommal dolgoztam. Hát a mi rapszódikus kapcsolatunkra elég érdekes hatást fejtett ki :D imádtam vele dolgozni, mert együtt voltunk, de ugyanakkor nagyobb volt az esély hogy minden szarságon összevesszünk és sikerült kb minden 3. veszekedést olyan drámai szintekre elvinni, hogy szakítottunk... majd kibékültünk. De végre elkezdtem pénzt gyűjteni, a külsőmmel nagyon elkezdtem foglalkozni, de persze sosem voltam magammal megelégedve.
    Amik még történtek:
    - végre csináltattam egy olyan szemüveget amit hordtam is
    - elkezdtem megszállottan szoláriumba járni
    - nyáron a barátommal Balatonszárszón nyaraltunk
    - a családommal is nyaraltam, velük viszont Esztergomban, a Portobello szállodában
    - elkezdtem műkörmöt "viselni"
  - képes voltam 30ezret fizetni egy táplálkozási tanácsadónak, hogy segítsen lefogyni :D mondjuk eredményes volt... de a pénz akkor is sok volt érte szerintem

2018.
22 éves voltam, és még mindig egy gyári munkás. Kezdtem eléggé elveszve érezni magam, a munkatársaim utáltak engem, nem értettem, hogy miért, ezért hosszú gondolkodás után úgy döntöttem, hogy felmondok. Nem tudtam, hogy utána hogyan tovább, a lényeg az volt, hogy onnan én elmenjek. A barátommal ugyanúgy együtt maradtunk. Ahogy felmondtam, máris sikerült új munkahelyet találni egy bankban. Ami lássuk be, sokkal jobb munkahelynek hangzik. Viszont sokkal nehezebb. De nagyon jót tett a személyiség-fejlődésemnek, ugyanis Pestre kellett feljárnom teljesen egyedül, ott napokig idegenekkel lenni, majd itthon rögtön bedobtak a mélyvízbe. Nagyon hamar kellett önállósodnom, közben pedig rájöttem, hogy semmi nem változott, csak sokkal jobban bírom már a gyűrődést. Ez nagyon kellett az önbizalmamnak.
    Amik még történtek:
    - megismerkedtem a mostani legjobb fiúbarátommal
    - felújítottam a szobámat saját pénzemből, egy éjszaka egy vihar miatt viszont teljesen leázott utána a plafonom, és az elektronikai dolgaim is tönkrementek
    - a barátommal megint Balatonlellén nyaraltunk, de elmentünk még Budapestre is
    - nyáron lilásra festettem a hajam, de decemberben visszaváltottam feketére

2019.
23. születésnapom előtt történt egy fájdalmas dolog, valentin-napon szétmentünk a barátommal. Annyira nem viseltem nehezen, mert sikerült annyira megbántania, hogy nem is nagyon hiányzott. A munka elterelte a figyelmemet. Aztán a tavasz folyamán voltak még újrapróbálkozások a barátommal, olyannyira, hogy a jún.2.-i Tokio Hotel koncertre vele mentem fel. Ott viszont sikerült annyira összevesznünk, hogy örökké meg akartam vele szakítani a kapcsolatot. Azóta sem sikerült túltennem magam rajta, bevallom "nőiesen", de mivel első kapcsolat, ezért biztos hosszú idő lesz a továbblépés.
    Amik még történtek:
    - találkoztam a kedvenc videósommal, Nasz Danival
    - elfedettem az első tetoválásomat
    - visszakopott a hajam az eredeti színére
    - a barátaimmal Siófokon nyaraltunk

Jó hosszúra sikeredett :) de így is 100%, hogy sokmindent kihagytam. Visszanézve, tényleg sikerült felnőnöm ezalatt az egy évtized alatt, rengeteg mindent megtapasztaltam, talán soha nem lesz még egy ilyen mozgalmas évtized az életemben. Sokmindent bánok, sokmindent nem, de csak előre szabad nézni.

Viszlát 2010-es évtized! :)