Azért vontam egybe ezt a három kérdést, mert eléggé szűkösek a válaszaim :D

9. nap: Mennyire voltál jó tanuló az iskolában?
Általános iskolában a legjobbak között voltam. Utolsó években már annyira nem, de általában mindig kitűnő voltam. Gimiben bár az osztályban az egyik legjobb tanuló voltam, de csak azért, mert elég gyenge osztály voltunk :D azóta is azzal példálóznak a tanárok az érettségizős osztályoknak, hogy ha nekünk sikerült, akkor bárkinek sikerülhet :D szakmán az első sulimban próbáltam lépést tartani a többiekkel, mert eléggé jó tanulók voltak. Minden zh-ra annyit tanultam mint az érettségin tanultam össz vissz. De a második suliban már nagyon leszartam. Alig jártam be, már a tanárok is úgy beszéltek velem vizsgán előtt, hogy rendesen bociszemekkel kértek hogy egy héten legalább az egyik órájukra menjek be :D de ettől függetlenül rengeteget tanultam a vizsgára, ami sikerült is.

10. nap: Melyik témában nyílsz meg nehezen?
Nem tudok most mondani semmi ilyet. De magamról amúgy nem szeretek beszélni. Úgy oké, hogy ide leírom bemutatkozásnál hogy milyen vagyok, de mással nem szeretek magamról beszélni.

11. nap: Melyik a kedvenc évszakod?
Nyár. És pont. :D őszt gyűlölöm, telet ki nem állhatom, a tavasz még úgy elmegy. A nyár a favorit. Hiába van kánikula, hiába kapok napszúrást, leégek, izzadok, csípnek a szúnyogok, berepülnek a sáskák a szobámba, de akkoris a nyarat imádom a legjobban.

És bejegyzés végére hoztam egy tökéletes képet amit órákig tudnék nézni :D

1. Barcelona
   Ezt lehet mondtam már, de amikor Spanyolországban voltam a családommal, én akkor szerelmes lettem abba a helybe. Imádtam mindent. Az időjárást, a légkört, az emberek kedvesek, nyugodtak, az utcák hangulata is.. ahh. nem lehet ezt leírni, ott kell lenni. Úgyhogy nagyon örülnék neki, ha még életem során el tudnék oda jutni mégegyszer. Voltam már külföldön, de Spanyolország eddig überelte mindet :D
2. Hawaii
   Látványra szerintem gyönyörű hely, imádom a tengerpartokat, a szigeteket, azt a tipikus "Kék lagúna" feelinget. Gépen is általában valami Hawaii tájkép szokott lenni a hátterem, úgyhogy nagyon örülnék, ha eljutnék oda.. bár nagyon messze van :D
3. Los Angeles
   Nagyon örülnék neki ha ott tudnék élni, nekem tetszik amit így neten keresztül látok róla. Tetszik az a nyüzsgés, elvileg az emberek ott próbálnak egészségesen élni. Szóval biztos jó lehet a légkör is, ráadásul tele lehet sztárokkal.. xD tengerparti város is, szóval nekem az egy tökéletes hely lenne, ahol laknék :D
4. Indonézia
   Egyik facebook ismerősöm nyaralt ott egyszer, és rengeteg képet töltött fel, és nagyon-nagyon tetszett. Erről nem is tudok többet írni :D nagyon szép, egzotikus hely.
5. Jeruzsálem
   Leginkább a bibliai helyszínek miatt szeretnék elmenni oda, így turista szempontból én nagyon szeretném látni személyesen a "híres" helyszíneket amik Jézushoz kapcsolódnak.

Húú hát ez egy nagyon-nagyon nehéz kérdés, mert rengeteg ilyen dal van. De talán a V-tech - Ének az esőbent választom. Rengeteg emlék fűz ehhez a dalhoz, kb pont 10 évvel ezelőtt volt, és a gyerekkorom, és a gyerekkori szerelmem jut róla eszembe. Akkoriban szinte mindennap együtt voltunk (nem csak mi ketten hanem más barátok is), hülyéskedtünk, és hétvégente a tesóm zenélt egy cukrászda előtt, és mikor ezt a számot játszotta, annak valamiért mindig nagyon örültem.

Hát ennyi kb a sztori :D mesélhetnék még róla de igazából ez olyan amit elmesélni nem igazán lehet. Akkoriban a nyarak nagyon jók voltak, és nekem nagyon hiányzik amikor reggel kimentem és szinte csak este jöttem haza és egész nap elvoltam a barátaimmal. Igaz sok hülyeséget csináltunk, táncoltunk az esőben, felmásztunk olyan helyekre ahova nem szabadott volna, énekeltünk az utcán meg ilyenek :D de nagyon-nagyon jó volt. Meg alapból hogy akkor voltam először szerelmes. De az a tipikus szerelem, hogy amúgy nem jártunk meg semmi, de elég volt meglátnom és már pillangók voltak a hasamban :D meg ő is szerelmes volt belém. Régen volt, de igaz volt. xD

Hm.. hát ha megszámlálhatatlan pénzem lenne, akkor tuti, hogy rengeteget utaznék. Vennék 5 gyönyörűszép házat. Egyet itt ahol most élek, egyet Barcelonában, mert imádom Spanyolországot, egyet Los Angelesben a tengerpartnál, egyet Indonéziában, és egyet Hawaiion. Én eléggé ház-megszállott vagyok, imádom a szép nagy házakat. És szóval így mindig csak utazgatnék, de itt lennének ilyen weekend-házaim :D persze a szeretteim végig velem lennének, hogy ők se dolgozzanak már soha... főleg a szüleim, eleget dolgoztak már az életükben.

Rengeteget adományoznék kórházaknak, menhelyeknek, és a keresztény egyháznak is. Tuti nem tudnék nyugodtan aludni ha tudnám hogy tele vagyok pénzzel, de másnak nem segítek.

Mivel a pénz az hatalom, így találkoznék az összes kedvenc hírességemmel :D legalábbis a Tokio Hotellel biztos... lenne pár autóm, lenne egy csomó lovam, egy csomó ruhám. Ha valamibe be kéne fektetni a pénzemet akkor tuti valami divat cuccba fektetnék be. De igazából csak élvezném az életet. Elutaznék a világ minden tájára. Szerintem ez a legrosszabb egy szegény ember életében, hogy megszületik valahol, és az egész életét kb 100 km-es körzetben éli le, mert nincs pénze világot látni. Pedig ugye pár bejegyzéssel előrébb én is azt írtam, hogy életem legjobb élménye Spanyolország volt. De lehet csak az én álmom lenne ez, hogy a létező összes szép helyet meglátogassam, és én ebben látom a gazdagságot. Kivéve Oroszországot, Kínát, meg Japánt, meg a hasonló országokat.. :D azok nem érdekelnének.

Amúgy nagyon ritka hogy egy embernek tényleg annyi pénze van, hogy arra költi amire akarja. És ezek között a ritka emberek között mégritkább, ha valaki saját maga dolgozik meg érte. Úgyhogy szerintem az életszínvonal amit élsz, hogy tejben-vajban vagy fürdetve és nem kell dolgoznod semmit vagy halálra dolgozod magad és hazamész egy összetákolt kis kunyhóba, csakis azon múlik, hogy hol születtél meg. Vagy mennyire vagy szerencsés, és mennyire vagy jókor jó helyen, mint pl Vajna Timike. Ritka az, amikor azért éred el ezeket a dolgokat, mert csak hajtasz és hajtasz. Sajnos nem azt a világot éljük...

Pont aktuális kérdés, mert ma is történt egy ilyen dolog. A mi bejárati ajtónkat elég nehéz bezárni, nagyon meg kell húzni hogy tényleg be legyen zárva. Reggel jött hozzám a barátom, és megkérdeztem kb 5x tőle, hogy be tudtad zárni? Azt mondta, igen.
Bejött, filmeztünk, mivel éjszakás volt ő elaludt, meg én is elaludtam. Néha felkeltem arra, hogy a kutyám ugat, de nem érdekelt, gondoltam csak a szomszédok hangos járkálását hallja. Aztán kb fél 10 körül felkeltem, és akkor láttam, hogy az ajtó ki van nyitva. Résnyire. És ez azért volt furcsa, mert a barátom elvileg bezárta, sőt én is láttam, hogy bezárta. És amikor a kutyám annyira nagy ugatásban volt, tuti kiment volna, ha látta volna, hogy nyitva van az ajtó.
Jólvan nem is nagyon érdekelt. Elmentünk kocsit mosni, és mikor hazajöttünk, anyukámék szobájában ment a TV...... a barátom mondta, hogy biztos úgy hagytam, dehát a benti TV egyáltalán nem ment ma. A nappaliban lévő be volt kapcsolva, mert zenét hallgattam rajta, de a benti nem. Meg hát nem vagyok hülye, hogy nem veszem észre, hogy bekapcsolódik. Amikor hazajöttünk már az ajtóból hallottam, hogy megy a TV. Szóval furcsa volt.

Van még egy sztori, amit már régebben elmeséltem a blogon, de mivel már kitöröltem a régi bejegyzéseket, elmesélem mégegyszer :D ez is a barátomhoz kapcsolódik. 2 évvel ezelőtt nyáron amikor a szülei 2 hétre elutaztak, én odaköltöztem hozzá. A barátom elment dolgozni, én meg egyedül voltam otthon, takarítottam, mosogattam, mostam, főztem, hát úgy elvoltam magamban. Aztán egyik nap már nagyon kezdett gyanús lenni, hogy a barátom szobájának az ajtaja folyton kinyílik. De nem is azt hallottam, hogy kinyílt, hanem amikor vissza becsapódott, de olyan hangosan, hogy mindig nagyon megijedtem. Pedig nem volt nyitva az ablak (mert a barátom később arra fogta, hogy a huzat miatt történt). Amúgy náluk van egy kis folyosó, és pont a végén van a szobája, és a nappaliból mindig láttam hogy na már megint fény jön onnan, megint kinyílt magától. Ez még oké volt, de a konyhájukból meg pont rá lehet látni a bejárati ajtóra, kívülről. És pont főztem, amikor a hátam mögött láttam az ablakból, hogy a bejárati ajtó lassan kezd kinyílni. De rendesen az a tipikus horrofilm jelenet, hogy lassan, és még nyikorgott is. Na mondom de jó, most ki jött ide. Gyors letettem ami a kezemben volt meg meg is töröltem a kezem hogy menjek szólni hogy nincs itthon senki, bárki is jött, aztán amikor elindultam megnézni, az égvilágon senki sem volt ott. Csak úgy gondolt egyet és kinyílt az ajtó. Utána meg ott állt tárva nyitva. Hát megfagyott bennem a vér. Pedig nem fújt a szél, meg semmi. huu még most is kiráz a hideg. Mikor elmeséltem a barátomnak ő nem is hitte el. Hát pedig nagyon is így történt. Bárcsak tényleg csak egy rémálom lett volna :D

Más dolog annyira nem történt, inkább olyasmi amit szerintem beképzeltem. Pl. éjjel azt láttam, hogy ül valaki a székemben. Vagy az ajtónál áll valaki. De ezek általában 1 mp-ig tartanak. Ami még gyakori, hogy lépteket hallok. Sokszor volt már, hogy pl. egyedül voltam itthon, fürödtem, és hallottam lépteket kintről, de nem is nagyon gondoltam másra csak megnyugodtam hogy hazajöttek anyukámék. De mikor kimentem, ugyanúgy egyedül voltam. Vagy egyszer történt este, hogy hallottam hogy valaki járkál kint a nappaliban, én meg még ki is mentem, mert azt hittem apukám, és szólni akartam hogy miért nem fekszik már le. De igazából már anyukám is meg apukám is már rég aludtak.

Ja, és egy UFO sztorim is van. Nyáron éjjel sokszor szoktam kint ülni az erkélyen, és egyszer észrevettem egy fehér pöttyöt, ami nagyon gyorsan ment. De tényleg, én láttam már sokszor repülőt, de ez akkor valami hiperszuper repülő lehetett, ha az volt, mert nagyon gyorsan ment. Gyorsan ki is hívtam bátyámat, hogy nézze meg ő is. Néztük mindketten, aztán hirtelen megállt a pötty, elment egy kicsit jobbra, és utána méggyorsabban elindult balra, és el is tűnt. De amúgy én hiszek a földönkívüliekben, úgyhogy tudom, hogy nem beképzeltem. Hullócsillag sem lehetett, mert az nem hiszem hogy ilyen hamar változtatja a menetirányát... szóval.. érdekes.

Na meg temetős sztorim is van. Anyukámmal mentünk egy délután a temetőbe 2 sírhoz is, de a 2 sír szinte a temető 2 végében van, úgyhogy rengeteget sétáltunk a sírok között. És mikor mentünk kifelé, egy nagyon ijesztő fehér macska feküdt az egyik síron, és annyira világoskék szeme volt, hogy szinte világított. És annyira nézett minket, hogy szó szerint kirázott a hideg. SŐT! oda is akartam még az elején menni hozzá megsimogatni, de akkor egy ilyen szürkés cica ott elkezdett szaladgálni kb 2-3 méterre a sírtól. Csak úgy a semmiből. Úgyhogy elkezdtem röhögni és mondtam anyukámnak hogy na húzzunk el innen minél előbb :D

Amúgy én hiszek az ilyen dolgokban, vagyis inkább az angyalokban és a démonokban. Hiszen ha valaki vallásos, és hisz az angyalokban, az a démonokban is kell higyjen. És szerintem létezik is. De abban is hiszek, hogy csak azokkal történnek gyakran ilyen dolgok, akik befogadóak. Én próbálom mindig elhesegetni az ilyen szellemes gondolataimat, és nem is nagyon történnek ilyen természetfeletti dolgok velem.