teo vagyok. lány. 24éves. egyedülálló. alien (Tokio Hotel rajongó). édességfüggő. állatmániás. barna haj. zöldesbarna szem. 177 cm. hát gondolkodom még milyen szavakban lehetne összefoglalni a személyiségemet, de ebben sosem voltam jó. így ennyi bőven elég lesz ;D
~ Nem attól vagy igazi nő, hogy szép az arcod, hogy jó az alakod, hogy hosszú hajad van, hanem attól, ahogy viselkedsz, hogy van benned érzelem, hogy sugárzol és magabiztos vagy. A szépség nem más, mint a kisugárzás, amikor nincs benned zűrzavar, amikor a lelked rendben van, amikor árad belőled a szeretet. És ezt csak úgy tudod elérni és megtartani, ha elfogadod magad úgy, ahogy vagy, nem akarsz megfelelni másoknak, nem érdekel más véleménye, mert tudod, hogy vannak dolgok, amiben TE sokkal jobb és különlegesebb vagy, mint más!
A szépség nem hosszú haj, vékony lábak, barna bőr vagy hibátlan fogsor. A szépség az, amikor valaki sírt, és most mosolyog. A szépség a seb a térdeden, amit kiskorodban szereztél amikor elbotlottál. Az, amikor a szemed alatt karika van, mert a szerelem nem hagyott aludni. Az az arckifejezésed amit akkor vágsz, amikor reggel megszólal az ébresztő. Az, amikor lefolyik a sminked zuhanyzás közben. Az a nevetés, amikor mondasz egy viccet, de csak te érted. Az, amikor találkozik a tekinteted az Övével. A szépség az idő húzta vonalak összessége. A szépség amit belül érzünk, de kívül is megmutatkozik. A szépség a sebhelyek, amiket az idő hagy rajtunk. Minden fájdalom és szeretet, amit az emlékek belénk véstek. A szépség az, hogy hagyod magad ÉLNI.
☐ csókolózni az esőben
☑ tetováltatni
☐ megnézni a napfelkeltét és a
napnyugtát ugyanazon a napon
☑ munkát szerezni
☐ új barátot szerezni
☐ kapni egy masszázst
☐ hajat festeni
☐ kitakarítani a szekrényemet
☐ muffint sütni
☐ piercinger csináltatni
☐ "igen"-t mondani egy olyan dologra,
amire egyébként nem tennék
☐ leadni 10 kg-ot
☑ befejezni a sulit
Inspiration
"Minden ember különleges. Mindenkiben ott ragyog a fény. Benned is. Ne hagyd, hogy a sötétség kioltsa a fényed. Ne hagyd, hogy elhitessék veled, hogy kevesebb vagy, mint mások. A világot is képes vagy megváltoztatni, ha igazán akarod. Erőd kifogyhatatlan, bátorságod végtelen. De csak addig, amíg el nem kezdesz kételkedni magadban. Nem akkor veszítesz, amikor másodikként lépsz át a célvonalon. Nem akkor van vége, amikor elesel. Emlékezz: Akkor veszítesz, amikor elhiteted magaddal, hogy vesztettél. Ha úgy indulsz neki a küzdelemnek, hogy Te itt biztosan nem nyerhetsz. A gondolatnak varázslatos ereje van. Csak úgy, mint ahogy a hitnek is. Higgy istenben, higgy a sorsban, higgy, amiben akarsz... de a legfontosabb, hogy sose add fel az önmagadba vetett hited. Soha! LEPD MEG A HITETLENEKET, FORGASD FEL A VILÁGOT. Merj különleges lenni! Tégy csodát! Szeress örökké! Élj úgy, hogy semmit se bánj. Nem számít, hogy hányszor esel el. A lényeg, hogy mindig felállj, és küzdj tovább az álmaidért. A lehetetlen csak a fejedben létezik."
Szeretnék írni egy kicsit erről a filmről, mert szerintem ez az évtized legjobb horrorfilmje lett. Nem csak történet szempontból, de rendezés szempontból és színészi szempontból is. Én amúgyis nagyon bekajálom azokat a filmeket amik igaz történet alapján készülnek, főleg ha horrorról van szó. Eddig azt hittem az Amityville-sztorit nem lehet überelni, de tévedtem. Egyébként a Démonok közöttben és az Amityville-i horrorban sok hasonlóság van, mind a kettőben egy családról van szó, akik új helyre költöznek, majd furcsa dolgokat észlelnek. A legnagyobb hasonlóság az, hogy mindkettő igaz történet, és mindkettőben feltűnik Ed és Lorraine Warren neve. A különbség az, hogy míg Amityvilleben a ház maga a gonosz természetfeletti erő, a Démonok között sztorijában egy régen elhunyt boszorkány szelleme az. Az Annabelle horrorfilm is ebbe a kategóriába tartozik amúgy, de a Démonok között nem csak ezeket a filmeket übereli, de az összes mai horrorfilmet. Szerintem.
Hátborzongató volt, ahogyan az elején a narrátor mindig elmondja, hogy milyen évben járunk, stb, ezáltal sem lehet elfelejteni, hogy ez az egész egy igaz történet. Bár szerintem erős túlzások vannak benne, de az alapok tényleg megtörténtek a valós életben. A felépítése is nagyon jó, az elején bevezet minket a történetbe, majd hirtelen lelassul minden, amikor a család költözését mutatja. Itt még nem tudhatjuk, miért látnak a kislányok szellemeket, miért lesz az anya tele sebekkel, ki a legkisebbik kislány képzeletbeli barátja, miért kopogtatnak éjjel a falakon. Tehát végülis itt is feszült minden. Azonban mikor a házaspár segítséget kér Edtől és Lorrainetől, na onnantól kezdve felgyorsulnak az események. Bár a jelenetek semmi új horrorisztikus dolgot nem mutatnak, amit más filmekben még nem láthattunk, gondolok itt pl. a magától nyíló recsegő ajtókra, vagy a tükörben megjelenő kísértetekre, de mégis mindennek van jelentése, és ezt innentől kezdve a nézők is értik, és kiváncsian várják, mi a következő lépés. A nyomozás a kamerákkal és a hangfelvevőkkel szintén nagyon jól ki lett dolgozva. Tehát akaratlanul a hatása alá kerülünk és egyedivé válik a film.
A Démonok között 112 perces, mégis eseménydús, de valamivel azért kompenzálják a vontatott jelenetek. Gondolok itt pl. a szolgáló lányra, vagy amikor a Warren házaspár lányával történnek dolgok. De meglepő módon ezeket is sikerült ijesztőre és hitelesre megalkotni.
A színészek pedig hihetetlenül jól játszották a szerepüket. Bár amilyen durva jelenetek vannak, forgatás vagy nem, én még játékon kívül is féltem volna. A karakterek jól ki lettek dolgozva, a Warren házaspárban például imádtam, hogy minden jelenetben látszott, mennyire szeretik egymást. A lányok is jól hozták a szerepüket, de az Oscat-díjat mégis inkább az anya kaphatná. Nem akarok spoiler dolgot írni, de a végefelé nagyon nagyot alakít. És azért tetszenek az ilyen színészi játékok, mert az emberek maguk nem azok a tipikus tökéletes emberek. Karakteres arcuk van, de mégis az utcán simán elmész mellettük.
A címe kicsit olyan komolytalanná teszi a filmet, mert előbb hisz az ember a szellemekben, sőt szerintem még a vámpírokban is, mint a démonokban. És ezt az ördögűzős dolgokat én személy szerint mindig badarságnak tartottam, de ahogyan kiemeli ez a film a vallást, így még ez is hiteles lett. És a film védelmére szolgál, hogy a valós történtekben az a boszorkány tényleg sátánista volt, aki saját gyerekeit áldozta fel az ördögnek, és egész életét a gonosznak szentelte.
Na mindegy, összegezve, aki meg akarja nézni a filmet, ne arra a horrora számítson, ahol 10 ember meghal, és csöpög a vér. Az egész film alatt van valami feszültség, amit nem lehet megmagyarázni. Én nagyon hiszek az ilyesmikben, szóval néhány jelenetnél bevallom oda se mertem nézni, annyira para volt. A barátommal is megnéztem egyszer, aki immunis a horror-jelenetekre, mégis ő is néha azért megszorította a kezemet. A film után pedig sokáig a hatása alatt lehet lenni, de megéri megnézni. Abszolút többször nézhetős. Sőt, az interneten is rengeteg érdekes cikk van az igazi történettel kapcsolatban. Lényeg a lényeg, én mindenkinek ajánlom.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Hátborzongató volt, ahogyan az elején a narrátor mindig elmondja, hogy milyen évben járunk, stb, ezáltal sem lehet elfelejteni, hogy ez az egész egy igaz történet. Bár szerintem erős túlzások vannak benne, de az alapok tényleg megtörténtek a valós életben.
A színészek pedig hihetetlenül jól játszották a szerepüket. Bár amilyen durva jelenetek vannak, forgatás vagy nem, én még játékon kívül is féltem volna. A karakterek jól ki lettek dolgozva, a Warren házaspárban például imádtam, hogy minden jelenetben látszott, mennyire szeretik egymást. A lányok is jól hozták a szerepüket, de az Oscat-díjat mégis inkább az anya kaphatná. Nem akarok spoiler dolgot írni, de a végefelé nagyon nagyot alakít. És azért tetszenek az ilyen színészi játékok, mert az emberek maguk nem azok a tipikus tökéletes emberek. Karakteres arcuk van, de mégis az utcán simán elmész mellettük.
Na mindegy, összegezve, aki meg akarja nézni a filmet, ne arra a horrora számítson, ahol 10 ember meghal, és csöpög a vér. Az egész film alatt van valami feszültség, amit nem lehet megmagyarázni. Én nagyon hiszek az ilyesmikben, szóval néhány jelenetnél bevallom oda se mertem nézni, annyira para volt. A barátommal is megnéztem egyszer, aki immunis a horror-jelenetekre, mégis ő is néha azért megszorította a kezemet. A film után pedig sokáig a hatása alatt lehet lenni, de megéri megnézni. Abszolút többször nézhetős. Sőt, az interneten is rengeteg érdekes cikk van az igazi történettel kapcsolatban.