Ma youtubeon nagyon sok érettségis sztorit néztem youtuberektől, és kedvet kaptam, hogy én is elmeséljem... csak aztán eszembejutott, hogy én azt már elmeséltem :D klikk. Az érettségin kívűl vizsgám pedig ugye csak a szakmás vizsga volt és a nyelvvizsga, de mivel a szakmás vizsgámra amúgy se nagyon emlékszek, pedig nem rég volt... ezért úgy döntöttem akkor arról mesélek egy kicsit és akkor magamnak is felelevenítem :D

Pénzügyi-számviteli ügyintézőnek tanultam 2 évig. Első évben nagyon jó tanuló voltam, mindennap bejártam. Második évben meg max egy héten 2x mentem be, akkor is örültek a tanárok, hogy elkaphattak hogy dolgozatot írjak :D szóval a tudásom eléggé a béka segge alatt volt, de ugye jött a vizsga, amit meg kellett csinálni. Vizsga előtt kb 1 hónappal kezdtem el mindent a nulláról, magamtól. Könyvekből és az internetről próbáltam felépíteni a tudásomat :D és a végén már tényleg abból állt egy napom, hogy reggel felkeltem, kinyomtattam egy csomó feladatot, és este 8-9 körül tettem le. Szóval én azért a vizsgáért tényleg vért izzadtam. De magamnak köszönhetem végülis, mert nem jártam be. Csak azért mikor tudja az ember, hogy nem törődnek az igazolásokkal, és reggel nincs kedved 50 percet utazni plusz 20 percet gyalogolni a suliig, azért nagyon könnyen visszahúz az ágy :D

Kettő írásbelink volt, kettő szóbelink, és kettő gyakorlat... ha jól emlékszem. Basszus még ebben sem vagyok biztos. xD pedig csak egy éve volt...

Az írásbeli pénzügyből és számvitelből volt. Pénzügytől nagyon féltem, mert ott a nettó jelenérték meg a hasonló képletes bizbaszokból nagyon gyenge voltam, mégis eléggé jól mentek a feladatok, és a nehéz feladatok ellenére pont egy valutaváltós feladat fogott ki rajtam :D Voltak feladatok hitelekről, fogalmakról, diszkontálni kellett, szóval nagyjából képbe voltam, csak mint szünetben kiderült, az egyik feladatot elrontották. Az összes diák ott pampogott a folyosón, én meg csak csendben ettem a kis kakaóscsigámat mert én tök pontos számot kaptam mindenhol és semmit se vettem észre xD
Utána jött a számvitel. Az elején értékcsökkenés számításban nagyon jó voltam, volt azt hiszem FIFO meg csúsztatott átlagár, ezeket úgy pengére megtanultam, hogy komolyan nem hittem el magamról hogy meg tudtam oldani a feladatot :D olyan hihetetlennek tűnt mert suliban én csak bukdácsoltam meg másoltam a táblát ilyen tipikus WTF arccal. Utána jöttek a nehezebb, összetettebb könyvelős feladatok, ahol nem izgultam mert tudtam, hogy ha előttem van a számlatükör akkor visszaemlékszek hogy mit hova kell rakni, meg mindenre kaphatok részpontokat. Viszont a végén volt egy nagyon sok pontszámot érő eredménykimutatás. Amiből mindig azt hittem hogy jó vagyok, de aztán annyira összevisszaságot kaptam, hogy szerintem az húzta le annyira az eredményemet.

Utána egy hónapra rá jött a többi. A "többi" alatt értem a gépi könyvelést, az adózás szóbelit és gyakorlatot, és a projektfinanszírozás gyakorlatot. Azt hiszem az adózással kezdtük.. csak annyira elcsúsztunk, hogy közben egy másik osztályban elkezdték a projektet. És én míg izgulva vártam, hogy jussak már sorra az adózásból, akkor hirtelen behívtak projektezni. Hát kvára be voltam szarva mert semmit nem néztem át, végig az adózást tanultam :D

A projekt nálunk egy olyan tantárgy volt, ahol személyenként kellett kiválasztani egy adott vállalat adott projektjét, és abból kellett írnunk egész évben egy szakdolgozatot. Nekem az tök jól sikerült, 5-öst kaptam. Viszont ezt az egész nem tudom hány oldalas szakdolgozatot fejből is kellett tudnunk, mert szóbelin egy ppt-n kellett előadnunk, mint prezentációt. Hát nagyon izgultam. Alapból minden prezentációnál izgul az ember, de azért itt mégis más volt. Elkezdtem mondani az elemzéseket, ilyen táblázat, olyan diagramm, SWOT analízis, működési cash-flow, és már annyira belejöttem, hogy komolyan rosszul esett, hogy a felénél megszakítottak, hogy "köszönjük elég lesz" :D mert én úgy végig mondtam volna...

Szóval visszamentem izgulni a folyosóra, és akkor jöttem rá egy nagyon fontos dologra. Az adózás 2 részből áll, a szóbeli ahol sima tételeket kell elmondani, és egy gyakorlat, ahol gépen meg kell csinálni egy adóbevallást. Viszont én csak akkor jöttem rá, hogy nem csak adóbevallás van, hanem sima adó kiszámítós feladat is. Tehát pl. van Pista bá akinek van 3 gyereke meg jön a negyedik és a magzat már elérte a 3. hónapot, de közben lisztérzékeny, és x forint a bruttó éves jövedelme, akkor számítsuk ki mennyi a nettó, az összes adózással levonva. Vagy Marika néninek van egy x éves ingatlanja ami nemtudommennyi négyzetméter és mennyit adózik rá, és akkor azt mennyiért tudja eladni. Vagy valami hasonló. Na akkor voltam beszarva... mert én csak az adóbevallásokra készültem.

Behívtak, hogy húzzak. Előttem voltak a kis cetlik lefordítva, és átlátszóak voltak! :D és ez engem annyira meglepett, hogy hirtelen nem tudtam hogy melyik tétel a jó, ráadásul a tanár is elfordult na mondom most gyorsan ki kéne találnom de aztán annyira izgultam, hogy csak megfogtam egyet... 17-es... tanár beszólása: jaaaj szegénykém hát személy szerint én ezt utálom a legjobban... Hát mondom fasza hirtelen azt se tudom melyik ez. Én úgy emlékeztem hogy a TAO. Odaadta a szükséges papírokat, és mondta hogy sima padhoz üljek, ne számítógéphez, mert nem adóbevallást kell csinálnom hanem sima számítást.... hát én olyan remegő kézzel mentem a kis papírkáimmal a padhoz, hogy kb azt gondoltam, hogy *öljetek meg:D* Megnéztem a tétel címét... adózási fogalmak... óó hát mondom ettől félt mindenki, mert kb 20 definíciót kellett bemagolni, viszont én meg pont ezért ezt tanultam végig a szünetben. Szóval adóalany, adótárgy, adókötelezettség, mindent leírtam. Végén már azzal voltam bajban, hogy nem tudtam mit hagytam ki :D mert ugye mindegyik fogalom "adó" szóval kezdődött. Utána néztem a "gyakorlat" tételt. És ráadásul 2 részből állt. Az egyik az, hogy egy család elment nyaralni, és mennyi nekik az IFA ha van egy 14 éves egy 18 éves meg egy 22 éves gyerek. Vagy valami ilyesmi... a másik pedig egy telekadó bizbasz volt. Először ki kellett javítani a tanárnak a feladatot, mert ha nem jó nem szóbelizhettem volna, szóval az a 3 perc amíg javított, kb 1 liter vizet leizzadtam magamból. És mikor mondta hogy sikerült, akkor már boldogan felolvastam a papírkámat, amit írtam a fogalmakról :D és a tanár meg is dicsért.

És a nap végére rakták a gépi könyvelést. Megmondom őszintén, lövésem sincs már hogy hogy zajlott, egy sima feladatot kellett ugye aki tud könyvelni annak mondom, először nyitó napló, utána átvezetni az elhatárolásokat, utána tárgyi eszközt felvinni, ÉCS-t elszámolni, meg ugye a sima könyvelések, ahol külön kell pl. a benzinkúton kapott benzines számlát felvinni. Meg banki utalásokat felvinni stb. Szerintem jól sikerült, bár már nem emlékszek a végére. Ami kifogott rajtam az a legvégén a bérszámfejtő feladat volt, ugyanis kurvára nem akart elindulni a programom. Mondták, hogy át kéne ülnöm másik géphez, viszont nem volt másik gép xD a vizsgaelnök meg ugye ott sétálgatott, az idő meg ment, és ott babrált a tanár a laptoppal. Oké, nehezen sikerült, megcsináltam a feladatot, utána meg már nem tudtam elmenteni. És már mindenki végzett, meg már ment volna haza, hát persze hogy csak én ültem ott mert nem lehetett elmenteni. Aztán már nem is tudom hogy hogyan csinálta meg, de az az érzés mikor egy vizsga után kisétálsz egy olyan iskolából ahová utáltál járni. És kilépsz az utcára... úgy, hogy tudod, hogy már csak a bizonyítványodért kell visszajönnöd. Felbecsülhetetlen.

Szóval ilyen volt a vizsgám. Nem tudom a részeredményeket, de a jegyem a bizonyítványban hármas lett. Szerintem tök reális, ahhoz képest, hogy ugye itt a kettes 60%-tól kezdődött. Én mindig is hülyének éreztem magam ezekhez a hivatalos dolgokhoz, ha meghallom hogy pénzügy vagy számvitel rendesen kiráz a hideg, annyira gyűlölöm. Dehát ha elkezdtem akkor már befejeztem. Dolgozni még nem dolgoztam benne, nem is tudom mennyire emlékeznék még egyáltalán azokra amit megtanultam. De lényeg, hogy meglett a szakma, ami tényleg egy nagyon nehéz szakma, hiába voltam OKJ képzésen, főiskolás tanárok jöttek hozzánk, főiskolás anyagokkal, szóval szerintem kicsit sem volt könnyebb, mintha fősulin tanultuk volna.