Facebookon rengeteg menhelynek vagyok a követője, és borzalmas, amit oda nap mint nap feltöltenek a kutyákról. Hát kezdjük ott, hogy én nagyon nagy állatvédő vagyok, nem csak a kutyákat de más állatokat is nagyon szeretek, és egyszerűen nem tudom felfogni, hogy az emberben, amelyik a legtöbbet érző lény a Földön, hogy lehet benne annyi kegyetlenség, hogy aranyos, ártatlan, védtelen kutyáknak ártson.
Hogyan lehet egyáltalán kutyáknak ártani? Mikor kétségkívűl a legaranyosabb állatok a Földön. Én 0-24-ben együtt élek egy kutyával és látom mennyire kis élelmes, játékos, nagyon-nagyon okos, bújós, igényli a szeretetet, és tényleg rendesen olyan személyisége van, amelyik szerintem egyik kutyának sincs meg. Nem lehet nem szeretni.

Most azokhoz szólok, akiknek egy 10 éves keverék ápolatlan kutyájuk van kikötve az udvarjuk végébe, (sajnos nagyon gyakori) ti is ismeritek a kutyátokat? Tudjátok mikor örül nektek, mikor van játékos kedvében, mikor igényli hogy foglalkozzatok vele? Tudtok egyáltalán bármit is róla?? Pedig biztos neki is megvannak a kis sajátosságai. De nem törődnek vele, magányosan éli le az egész életét. Attól függetlenül hogy napi 3x odamegy hozzá valaki hogy enni inni adjon neki. Miért tart az ilyen kutyát? Pedig még haszonállatnak sem lehet mondani. Azért vesz az ember kutyát, macskát, hörcsögöt, papagájt, aranyhalat, tengeri malacot, vadászgörényt, ékszerteknőst, mert szereti az állatokat, szeretne gondoskodni róluk. Aki meg nem szereti, annak meg csak egy teher lesz.

És oké, hogy jobb ha egy 3 négyzetméteres helyen éli le az életét ahol enni kap, minthogy az utcán kóboroljon, de ha belegondoltok, ha nem lennének olyan "gazdák", akik feleslegesen vesznek maguknak kutyát, akkor kóborkutya sem lenne. Mert aki tényleg azért vesz kutyát, mert szereti a kutyákat, gondozza, jó helyen tartja, sétáltatja, kutyakozmetikushoz viszi, állatorvoshoz viszi, ivartalanítja, nem hiszem, hogy az ő jóvoltából lennének kutyák az utcán. Vagy ha véletlenül születnek is kiskutyák, nem kiviszi őket egy tópartra, hanem megbizonyosodnak róla, hogy jó gazdákhoz adják őket.
Ráadásul egy kóborkutyának talán még több esélye is van arra, hogy jobb gazdához kerüljön, mint annak, aki meg van kötve, vagy valahova be van zárva, és épp hogy leéli az életét egy ingerszegény környezetben.

És mi az indok azoknak, akiknek 2 méteres láncra vert kutyájuk van, aki kenyeren meg vizen él, és megeszi őket a bolha? Mikor kicsi volt a gyerek akkor akart egy kutyát mert cuki volt? De már felnőttek mindketten és a gyerek le se szarja? Akkor ha pónilovakat is lehetne ingyen beszerezni, akkor az utcán pónilovakat látnánk sétálgatni, mert a gyerek akarta, olcsó volt, de már nem kell?

Arra már ki sem térek, hogy van aki üti, éhezteti, kínozza, sőt akár meg is öli a kutyáját. Számomra az ilyen ember nem ember. Ez sima érzelmi intelligencia, hogy tudom, hogy az állat is érez, él, egy élőlény. És nem okozok neki fájdalmat direkt, főleg úgy, hogy meg se tudja magát védeni. Ezért is vagyok ellene még a bikaviadaloknak is. Én még egy csigát is sajnálok, ha véletlenül átmegyek rajta biciklivel. Nem hogy még direkt ártsak neki.

Én ismerek ilyen állatkínzókat sajnos személyesen is, sőt, rokonaim (SAJNOS) és egyszerűen tényleg egy gerinctelen alja embereknek tartom őket. Hiába látom, hogy szeretik a gyerekeket, tisztességesen dolgoznak, de onnantól kezdve, hogy egy állatot szándékosan bántottak, én onnantól kezdve egy aljas férgeknek nézem őket, amik mászkálnak a földben. Csak kár hogy még fiatal voltam mikor azokat művelték a kutyákkal, és csak annyit tudtam, hogy sírtam, de ma már úgy feljelenteném őket, mint a huzat. És még ha börtönbe is kerülntek volna emiatt egy percnyi bűntudatom nem lett volna. Mert erre nincs mentség. Kinek van szíve bántani egy kutyát? Aminél tényleg nincs is aranyosabb, imádnivalóbb állat a világon. Bármilyen fajta, bármekkora, és bármilyen idős. Az ilyen embereknek halott a lelkük szerintem. Kártékony szemét köcsögök.

Nálunk a kutyánk családtag. És nem azért mert lakásban tartjuk. Nekünk mikor ékszerteknősünk volt, azt is családtagnak néztük. Mikor láttuk, hogy nem eszik, orvoshoz vittük. Anyukám 3000 forintért vett vitamint neki, mert valami páncél betegsége volt....

Aki nem tudja megbecsülni az állatokat, az ne vegyen. Aki leragadt az evolúciós fejlődés során egy érzéketlen ösztönlénynél, az nem érdemli meg egy állat szeretetét sem.