Kicsit "öregebb" vagyok már, mint azok akik pályaválasztás előtt állnak, de sajnos jól meg kell gondolni, hogy az ember mivel akar foglalkozni az élete hátralevő részében. Két dolog fontos ebben, de ez a két dolog nem mindig jár egymással. Az egyik az, hogy jól fizető legyen, a másik az, hogy érdekeljen. Plusz még ugye azt is szempontba veszi az ember, hogy mennyit kell hozzá tanulni, vagy lehet csak egyszerű tehetség kell hozzá, amit tanulni nem lehet.

Én, illetve a szüleim, egy olyan szakmát választottunk ami jól fizet, és rengeteget kell hozzá tanulni. Érdekelni egyáltalán nem érdekel, de magamra erőltettem ezt a szakmát, és meg is szereztem: pénzügyi-számviteli ügyintéző. Nem igazán tudtam vele elhelyezkedni, max akkor tudnék, ha elköltöznék innen egy nagyvárosba, mert ott piacképesebb. Bevallom őszintén, mikor először olvastam, mi ez a szakma, már akkor sem tetszett, és most, hogy papírom van róla, és tudnék benne dolgozni, magamban azért kicsit reménykedem abban, hogy nem ezt fogom csinálni mindennap a hátralévő életemben.

Ez a pályaválasztás eléggé macerás dolog, hiszen fiatalon nem biztos, hogy tudjuk, hogy mi is az élet, mi éri meg, mi lenne időpazarlás. Frissen jöttünk a suliból, és nulla tapasztalattal válasszunk valamit... Nekem személy szerint még 3 szakma jöhet szóba, bár az más tészta, hogy melyikre mennyi esélyt látok.

1. Könyvelő

Szakmai gyakorlaton könyvelő mellett voltam. Tudok is könyvelni, mert a pénzügyi-számviteli ügyintéző ugye univerzális. Könyvel, hiteleket számít, projekteket menedzsel, adóbevallást készít, stb stb. Szóval nekem nem kéne már sok, hogy ténylegesen mérlegképes könyvelő legyek. Mármint ami a tudást illeti. De sajnos van néhány ellen-szempont is.
- Második szakmaként drága a képzés
- Rengeteget kell hozzá tanulni, aminek kb csak felét hasznosítom a való életben
- Utálom a monoton, agyilag megterhelő munkát
Aki nem tanult gazdaságot, számvitelt, annak gondolom nem sok elképzelése van a könyvelésről. Én úgy tudnám mondani, hogy rosszabb, mint a gimiben tanított matek. Az összes függvénnyel, logaritmussal, mindennel. Csak itt nem elég egy kettessel átmenned, itt 3-4es kell legyél, különben úszik egy társaság egész pénzügyi mérlege. Ami az egész éves költség-vetést mutatja ki. Szóval rengeteg felelősséggel jár, és agyilag nagyon ott kell lenned. Én okosnak tartom magam, főleg ha logikus gondolkodásról van szó, de a számvitel mindig kifogott rajtam. Hihetetlenül nehéz megtanulni. És elég egy apróságot elhibázni, úszott az egész munkád... Viszont kétségtelenül egy nagyon jó szakma, nem olyan, amit minden második ember elvégez. De viszont megvan az "ára" is, hogy neked egy ilyen papír legyen a kezedben.

2. Kutyakozmetikus

Most ez a cél lebeg a szemem előtt, számomra ez egy álom-állás lenne. Amikor tanultam a szakmámról rengeteget foglalkoztunk vállalkozásokkal, adózásokkal, sőt, még egy képzeletbeli kft-t is létre kellett hoznunk, szóval ilyen szempontból nagyon képben vagyok. Tisztában vagyok a költségekkel, a felelősséggel,  a buktatókkal, mindennel. De viszont én nagyon szeretném ezt. Szép-érzékem is van, a kutyákat egyenesen imádom, és mindig az volt az álmom, hogy olyan állásom legyen, ahol a magam ura vagyok, de mégis azért minden nap találkozok új arcokkal. A képzés sem annyira drága, maga a vállalkozás beindítása lenne nagyon húzós, de jelen helyzetben annyira lelkes vagyok, hogy rajtam biztos nem múlna semmi, én mindent megtennék azért, hogy sikerüljön. Szóval ezt a szakmát látom a legreálisabbnak, hogy ezzel fogok foglalkozni. Persze ezért tennem is kell, nem is keveset.

3. Angol tanár

Aki ismer az tudja, hogy nagyon szeretek angolt tanulni. Nem tudom mi bennem tényleg hogy rendesen hobbinak tekintem, de nagyon szeretek foglalkozni is az angol nyelvvel, tanulni is, és most rájöttem nemrégiben, hogy tanítani is szeretem. A bátyám külföldön dolgozik, és muszáj tudnia angolul, azonban mint a legtöbb fiatal, a suliban ő is félvállról vette a nyelvet, és max bemutatkozni tudott angolul. Azóta elég jól halad, interneten keresztül szoktam tanítani, és én nagyon szoktam élvezni. Házi feladatokat csinálok neki, beszélünk viberen miközben mindketten egy pdf-es könyvet nézünk, szóval rendesen angol tanárnak érzem magam :D
És a tanár szakma is nagyon tetszene, tök jó lehetne egy iskolában dolgozni. Csak sajnos a továbbtanulós része volt az, ami úgy nem jött be, mert kollégiumba kellett volna mennem, meg ugye főiskolára. Szóval ez a szakma azt hiszem már elúszott, de nem jelenti azt, hogy nem örülnék, ha egyik reggel úgy ébrednék, hogy angol tanár vagyok :D

Szóval nagyon meg kell gondolni, mit választunk. Persze lehet, hogy nem épp az első választásunk lesz a megfelelő, de ha belegondolunk, sosem késő.